Miklóst 4 éves nővérével, Verával és szüleivel deportálták a kecskeméti Rézgálicgyárból valószínűleg 1944. június 27-én. A kisfiú és testvére elkapta a szamárköhögést. Nem tudjuk, hogy Miklós túlélte-e a vagonban utat. Ha igen, akkor érkezés után Auschwitz-Birkenauban elgázosították. Vera és Miklós édesapja ezalatt munkaszolgálatosként szolgált. Családja deportálásáról egy jó lelkű ismeretlen által írt és feladott cetliről értesült, amit haláláig a pénztárcájában őrzött. A cetlin ez a szöveg állt: „Schwarz Lajos 105/301 légó mentőszázad, 412 postafiók, Szeged: már nem tudtam feladni, valaki adja fel erre a címre…ha egy mód van rá… Szegény embernek elvitték a feleségét és a 2 apró gyerekét”.