Máriát a többi kiskunhalasi zsidóval együtt a szegedi téglagyárba hurcolták a csendőrök. 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitz-Birkenauba deportálták. Érkezésnél a szelekciót túlélte. A következő hat hetet Birkenauban töltötte, majd egy 2800 fős transzporttal a stutthofi koncentrációs táborba szállították. Mária a 64576-os, húga, Gömöri Gizella a 64575-ös fogolyszámot kapta. Hamarosan átszállították a militarizált náci építési szervezet, az Organisation Todt egyik munkatáborába. Valószínűleg először Argenauban (ma: Gniewkowo), majd Thornban, végül pedig Korbenben (ma: Chorab) ásott lövészárkokat, tankelhárító gödröket. Furnérlemezekből készült kunyhókban laktak, a napi kenyéradag 50-ről 25 dekára csökkent. A lett és litván SS őrök brutálisan bántak velük. A hideg beköszöntével egyre többen betegedtek meg és a halálozások száma meredeken emelkedett. 1944 utolsó három hetében 168 kényszermunkásnő halt meg, kétharmaduk magyar volt. Köztük volt Gömöri Mária is. Akárcsak több társa esetében, a halál okaként nála is szívgyengeséget (Herzschwäche) tűntettek fel. A valódi diagnózis nem tisztázható.