Saul gyermekei

Komárom és környéke

Komáromból a magyar csendőrség 5463 embert deportált Auschwitz-Birkenauba 1944 nyarán, köztük 1000-1500 gyermeket is. Többségüket még az érkezés napján meggyilkolták a nácik.

Ecséri Lilla

Ecséri Lilla tizenhat évesen élte túl a holokausztot. Budapesten bujkált, gyakran éppen csak elkerülte a halált. Eközben végig naplót vezetett.

„Halál vagy kényszermunka Németországban” – mit tudott egy gyerek?

A felnőttekhez hasonlóan a gyerekek és a kamaszok sem tudták, hogy milyen sors vár rájuk a gettókban és a deportálást követően. Ugyanakkor sokszor meglepően pontos információk eljutottak hozzájuk.

Magyar gyerekek a náci táborokban

A magyar gyerekrabszolgák és felnőtt társaik Auschwitzból több száz koncentrációs, munka- és kényszermunkatáborba, valamint gyárba és üzembe kerültek szerte Európában. Tízezrével haltak bele az éhségbe, a betegségekbe és az őrség brutalitásába: északon a lettországi KL Rigától és a lengyelországi Stutthoftól a távoli nyugaton lévő KL Natzweiler komplexumig (Elzász Lotharingia), az ausztriai KL Mauthausentől a németországi Buchenwaldig és Sachsenhausenig. További ezreket vitték a közeli KL Gross-Rosen altáborrendszerébe, a bajorországi Flossenbürgbe és a KL Dachauba, mások a KL Ravensbrück női táboraiban tűntek el.

Gyermekrabszolgák Auschwitzban

Azoknak a magyar gyerekeknek egy részét, akik túlélték az érkezést követő szelekciót Birkenauban, a regisztráció és rövid egészségügyi karantén után az Auschwitz-komplexum különböző táboraiba szállították. Az SS rabszolgamunkásként dolgoztatta őket.

A temetetlen gyermek: Heyman Éva

Heyman Éva 1931-ben született Nagyváradon. Dédapja a magyarországi zsidó hitfelekezet neológ irányzatának egyik ismert alakja, Rosenberg Sándor, nagybátyja pedig a tudós rabbi, Kecskeméti Lipót volt. Éva nagyapja patikusként dolgozott Nagyváradon. A gyógyszertárat először az 1919-es Tanácsköztársaság idején vette el az (akkor épp kommunista) magyar állam. Másodszor 1940 után dobták ki a családot az egy élet […]

Megszállás, sárga csillag, gettó: 1944 gyerekszemmel

A német megszállás utáni hetekben három fejlemény határozta meg a zsidó gyerekek és kamaszok élményeit: az iskolai rend felborult majd a tanév hirtelen véget ért, fel kellett tűzni a sárga csillagot, és a felnőttek tanácstalannak és kétségbeesettnek tűntek.